
Templomok fűtése
Napjainkban egyre több templomban merül fel a felújítások során fűtési rendszer kiépítésének
igénye. Többféle fűtési megoldás létezik, azonban a templomok rossz hőszigetelése miatt
egyik sem nyújtott tökéletes és gazdaságos megoldást az infrasugárzó fűtés megjelenéséig.
A templomok hőszigetelése (tető, ablakok, falak) sajnos nem megoldható, így az egyéb fűtési
megoldások nem jelentenek gazdaságos megoldást.
Az infrafűtés nem fűti ki az egész templomot, csak egy mikroklímát alakít ki a padsorok között, így elkerülhető a párakicsapódás, ami a műemlék épületeknél különösen fontos szempont.
Gazdaságos, mivel csak a szertartás idejére kell bekapcsolni.
Nem mozog a levegő. Nincs hangja.
Nincs lecsapódó pára, mely károsíthatja a templom freskóit, műkincseit.
Más fűtési rendszerek hátrányai:
A hőlégbefúvó rendszerek működése közben nagy zaj keletkezik, a működés során befúvott
levegő miatt száll a por, a hirtelen létrejött meleg levegő miatt a falon páralecsapódás jön létre,
mely károsíthatja a templom freskóit. A mise előtt órákkal be kell kapcsolni a fűtési rendszert a
meleg elérése miatt. A levegő hőingadozása miatt károsodhatnak a templomban lévő
berendezési tárgyak, szobrok, képek.
„A hirtelen hőmérséklet-változás legfőbb elszenvedője mindig az orgona. Óvja orgonáját a
túlzott fűtéstől, az tudniillik nemcsak elhangolja, de végzetes károkat is okozhat benne. A
legrosszabb az, amikor a levegőt fűtjük.” (Evangélikus Élet 2003/33 – Litugikus sarok –
Techniakai eszközök az istentiszteleten II. Hafenscher Károly (ifj.) )
A központi fűtés kiépítése költséges, jelentős átalakításra van szükség (csövek elvezetése,
nagyméretű radiátorok elhelyezése a falon, vagy a padló alatti csövezet kialakítása), mely
műemlék épületeknél legtöbb esetben nehezen megoldható. A keletkezett meleg levegő miatt
száll a por, illetve páralecsapódás keletkezik a falon. A rendszert folyamatosan temperálni kell
a fagyásveszély miatt, valamint a mise előtt órákkal növelni kell a hőmérsékletet.
Az említett fűtési rendszerek esetén a legfontosabb tudni, hogy a meleg levegő, mely elvileg a
gyülekezet tagjait melegítené felfelé száll, ahol az ablakok és a tető nem kielégítő hőszigetelése
miatt el is távozik a meleg levegő nagy része. Mivel a falak sem hőszigeteltek, így itt is sok
energia kárba megy, illetve a hideg falakon páralecsapódát okoz, ami különösen műemlék
épületeknél egyálalán nem megengedett a képek, freskók, díszítőelemek károsodása miatt.
Tekintettel arra, hogy az infrasugarak rögtön a bekapcsolást
követően kifejtik melegítő hatásukat, így nincs szükség a templom hosszú előmelegítésére
ezen fűtési rendszer esetén. Az infra fűtési rendszer nem a levegőt melegíti, így a templomok
számára legkárosabb – mozgó meleg levegő – tényező ennél a rendszernél nem észlelhető.
nem kell melegíteni a templom hatalmas légkörét (elsődleges hőátvevő közeg az ember,
illetve az ülőhelyek közvetlen környezete),
nem száll a por, nincs hanghatás,
nincs káros anyag kibocsátás és páralecsapódás,
Szerelése egyszerű, a padok aljára vagy hátlapjára csavarozódnak, a kábelezés rejtetten, a
padok alatt, illetve a padlábakon történik, a kevés fal melletti vezetés kábelcsatornákban
történik
elég csak zónákat fűteni a templomban tartózkodók számától függően.
Referenciaként említeni szeretném a következő templomok fűtését: Unitárius
műemléktemplom Székelyderzs, Katolikus műemléktemplom Csíkmindszent, Katolikus
templom Marosvásárhely, Tudor negyed, Katolikus műemléktemplom Csíkkarcfalva, Katolikus
műemléktemplom Csíkzsögöd, Unitárius templom Székelyudvarhely, Református
műemléktemplom Zágon.